1940. november 4.

Nagyenyeden megtartja újjáalakuló ülését a Romániai Magyar Népközösség. Betöltik a második bécsi döntés nyomán megüresedett vezetői tisztségeket. Elnökké Gyárfás Elemért, alelnökké pedig Szász Pál mellé gr. Bethlen Bálintot és Jakabffy Elemért választják. A módosított alapszabály szerint Kolozsvár helyett Nagyenyed lesz a Népközösség új székhelye. Idővel azonban a tényleges központtá Bukarest válik, s mellette a szervezet aradi és brassói tagozata tesz szert nagyobb jelentőségre, elsősorban az ott létesült magyar királyi konzulátusok miatt.

1942. szeptember 19.

A román kormány - írásban ki nem kézbesített, csupán a rendőrök által szóban közölt rendelkezéssel - betiltja az összes magyar nyelvű időszaki lapot, köztük a 20 éves múltra visszatekintő, Lugoson megjelenő, Jakabffy Elemér által jegyzett Magyar Kisebbséget, továbbá az Erdélyi Gazdát.

1943. augusztus 12.

Pacha Ágoston temesvári r. kat. megyéspüspök pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából aranymisét tartanak. Az ünnepségen a Romániai Magyar Népközösség képviseletében részt vesz Jakabffy Elemér alelnök is.

1944. május 23.

Jakabffy Elemér meglátogatja a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthont Temesváron, ahol Szappanos Gyuláné elnöknő vezetésével megtekinti az óvóhelyet és annak berendezését is.

1944. július 7.

A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér közöl vezércikket "Lelkiismeret-vizsgálatot kérek!" címszó alatt. Leírja, hogy Brassó mellett Temesvárt és Aradot is szörnyű légitámadások érték. A bombakárosultak megsegítésére hívja fel a dél-erdélyi magyarságot. Beszámol arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség központilag kezeli az egyes tagozatokhoz érkező adományokat.

1944. július 31.

A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér vezércikkben méltatja Márton Áron főpapi és emberi nagyságát, a püspök pappá szentelésének 20. évfordulója alkalmából.